Tengerimalac

Eljott a napja, novereek elhívtak tengerimalacot "Cuy"-t enni. 

Kicsit szorongtam az uton, magamban odaztam volna a dolgot - nem lehetne a jovo heten?
Meg a gyomrom is csak kozepesen jott rendbe. Feltem valami pestistol, hatso fertalyi zuhanyrozsatol, nem tudom mitol.
De talan megis. Van egy Woody Allen mondas, aminek szeme van, ne edd meg.
En sem szeretem, ha nez az etel - talan ezert konnyu heck-ket enni - es ezert kopott ki a csirkefej a tyukhuslevesbol. De itt attol tartottam a leginkabb, hogy egy felismerheto aranyos kis allat hever bizarr modon a tanyeromon kiteritve - mint vaddiszno a kandallo elott - es a kessel bele kell vagnom, aztan a szamba tenni, ragni es lenyelni, viszonylagos termeszetesseggel. Ez a halado autoban nagyon tavolinak tunt, pedig tudtam, hogy minden perccel egyre kozelit.

Mondjuk tudom, hogy itt evezredek ota az etkezes resze, hogy ezert tenyesztenek evente otvenmilliot belole, hogy az itteni freskon az Utolso vacsoran is azt esznek.
De ettol meg a fold legbizarrabb etelei koze tartozik.

Hogy sajnalom-e? Igen.
De sajnalom az ujevi kismalacot, a nyulat, a csirket is, es attol, mert nem halljuk sikitani a novenyeket, nekik sem jo, ha megeszik oket.
De ugy vagyunk kitalalva, hogy ennunk kell. Taplaleklanc resze vagyunk, es ebben a lancban - a gyumolcsoket leszamitva - minden reteg az eletevel fizet.
Az viszont teljesen szubjektiv, es kulturatol fugg, hogy mit tartunk aranyosnak, mi az, amit lelkifurdalas nelkul eszunk nap mint nap, vagy mit tartunk tabunak.

Hogy en is mondjak valami bizar magyar etelt, amig vartuk, hogy kihozzak a malackat, meseltem a zsiroskenyerrol.
Novere el volt kepedve.
Ferje azt mondta finom lehet.

Aztan kihoztak. Hat eleg bizarr.

Segitett az, hogy ennek a szegeny peldanynak mar ugy is mindegy, ha nem mi, megeszi mas. Meg az, amilyen termeszetesseggel lattak neki felnegyelni, es enni.

A bore 1-2mm vastag, ropogos, de massziv, evokessel alig lehet elvagni.
Vekony reteg husok, inkabb izmok vannak rajta, azok is tomorebbek, mint a tobbi hus. Egyebkent finom, nekem izlet. Ginat sikerult rabeszelnem, hogy legalabb egy piciket kostolja meg, de azt a picit is kikopte, neki nem izlett.
Ahhoz kepest, hogy elso nap a csirkelab zavart a levesben, most tudtam enni ugy, hogy a kis otujju labacskanal fogva kell ragcsalni.

En ketto negyedet kaptam, egy elejet, meg egy veget. 

A fejet elcsomagoltuk Gina anyjanak, mert o azt is szereti. Pedig az mar tenyleg bizarr, megforditva ott vannak sorban a kis fogacskai.

Erdekes, hogy a fovarosban nem kapni, de a szomszed telepulesen mar igen.
Egyebkent eleg draga, egy peldany 23-26$, 5750-6500 Ft, mondjuk nagyobbak, mint amekkoranak gondoltam volna oket.

Mindent egybevetve, Sanyinak igaza volt, tenyleg ki kellett probalni.

Amazóniai történetek

Gina noverenek a ferje dolgozott Amazoniaban.
A vacsoranal meselt. Egy kis olajkuton volt 8 evet, ahova 3 napig tartott az oserdoben eljutni. Az elejen egyedul volt. Megismerkedett a benszulottekkel. Idovel hoztak neki etelt. Aztan amikor valamilyen tojast tej szerusegben adtak, azt nem merte megenni es elasta, de ezt meglattak es utana negy napig nem jottek.

Kesobb osszebaratkoztak, igy a torzs tagjai tobbszor is meghivtak ot magukhoz.
Ultek korben, a ferfiak sarga fogaikkal ragcsaltak es a nyalukkal egyutt kopkodtek kozepre a gyumolcsot, amit aztan az asszonyok a koszos labukkal tapostak, hogy kipreseljek belole a nedvet. Majd poharba toltottek. Muszaj volt innia, nem serthette meg oket. Miutan iszonyat nehezen legyurte, ujbol toltottek, hiaba probalt tiltakozni. Majd megint. Amikor vegre valaki mas sem kert tobbet, kiderult, hogy a poharat kellett volna fejre forditania, az jelenti a nem kerek tobbet-et.

Aztan volt, hogy elejtettek egy majmot. A tuz folott leperzseltek a szoret, es az egett bort eltavolitottak. Azt mondta nagyon szornyu volt, ugy nezett ki, mint egy csecsemo. Ezutan korbevagtak a koponyajat, es mint nagy megtiszteltetes, neki is kellett az agyvelejebol enni. Nem lehetett mas valasztasa.

Kesobb mar nyolcan dolgoztak a kuton, volt koztuk ket fekete is.
Jott a saman, hogy lattak, hogy a ket fekete ember ellopta a macsetaikat es gumicsizmaikat, es adjak at a ket feketet nekik.
Ok ezt nyilvan nem tettek, bar voltak, akik felelmukben azt mondtak, adjak oda oket.
Erre a torzs korbezarta a helyet.
Negy nap utan az indianok elkaptak a ket fekete tettest, es a saman bocsanatot kert toluk.
Lattak a ket fekete ferfit, ahogy - mint a befogott nagyvadak - kezuknel labuknal odakotve logtak egy-egy rudrol. Aztan a torzs tagjai eltuntek veluk a dzsungelben...

Ilyeneket meselt Gina sogora vacsora kozben.
A kezemben meg-megallt a kanal, es neha azt se tudtam, izlik-e még amit eszem.
Mélyen belul egy picit talan irigyeltem az elkepeszto elmenyekert, hallgatni jo volt, de ez mar tul van azon, amit az ember atelni is szeretne...

A közbiztonságtalanság napja

A 2. napon megmutatta magat, amit a del-amerikai nagyvarosok kozbiztonsagarol gondolunk.

Gina egyik noverenek 7 szakmaja van, ebbol az egyik konyvelo, es akiknek konyvel meghivtak a sajat ettermukbe malackat enni. Gina ragyogott, tudnilevo rola, hogy a kedvenc allata a diiiiiiiszno.

Ertunk jottek egy pickuppal, es a belvarosi dugoban araszoltunk egy emelkedon. Elottunk egy Renault Logan - ez ugyanaz, mint amit nalunk sörnyito jelvennyel arulnak, csak itt piña van az elejen (hurra vegre lenyomhattam ezt a gombot a spanyol billentyuzeten!) - szoval allt eppen elottunk, amikor azt latom, egy tizen-egynehany-eves tináger a jobb elso nyitott ablakon becsap mint a kameleon nyelve, es mar fut is a laptoppal at a kocsink elott, felpattan egy motor hatso ulesere, es elhuznak. A soforunk kipattant a kocsibol, es futott utanuk, de köbcentiben es sebbessegben is le volt maradva.
A lany is kiszallt, akinek a kezebol elmartak a laptopot, szegenynek a fejen az osszes nyilas kerek volt.
Soforunk ugy gondolta tesz meg egy probat, megint kiszallt, es megint utanuk szaladt - bar mar az elozot sem ertettem.
Aztan visszajott, eloszor azt mondta lehet, hogy elkaptak, aztan azt, hogy megse.
Gina mondta, jobb hogy nem kaptak el, egyszer latott mar olyan videot.
Hozzateszem nekunk is kerekek voltak a nyilasaink a fejunkon.
Mondták is, hogy ök x éve élnek itt (x = egész élet), de még sose láttak ilyet.

A malacka zsenialis volt, koszonjuk, hogy az eletet adta nekunk.

Este bementunk a belvarosba, mert ¡Viva Quito! (juhe, meg egy spanyol billentyu) unnep volt.
Ittunk valamilyen forro alkoholt, zeneszek is voltak, tancoltunk is, jo volt. Aztan hazafele, mivel a taxisok az odaut 3 $-ja helyett 12-t akartak kerni, a trolibusz mellett dontottunk.

Gina meg otthon mondta, hogyha megyunk valahova kocsival, es fekszik valaki az uton, nem szabad megallni. Igy rabolnak ki, meg kocsit is el.
Szoval eppen megyunk ejfel korul a trolival, amikor egy no fekszik keresztbe az uton mindket savba belelogva - a trolirol meg kozismert teny, hogy nem vezeteknelkuli eszkoz, a drottol csak igen korlatolt tavolsagban terhet el - na ezen belul fekudt a no.
Mondjuk rengeteg rendor van, egy perc se telt bele ott lett egy motorosrendor, es a troli jegyszedojevel lehuztak az utrol. Olyan rongy reszeg volt, hogy errol nem tudott. A jardan a feje ala tettek a taskajat (megvolt!) es rafektettek, mi meg folytattuk utunk az elektronok menten.

Ekkor erezte azt egy srac, hogy ideje lenne penzhez jutnia, es sakalban nekiallt koldulni. Ecuadorban nincs sok turista, igy nem a nemet fejotehenet latta bennem, elkezdett inkabb kabitoszerfajtakat sorolni, hogy mit szeretnek venni (mondjuk penz is csak annyi volt nala, amit az elobb kapott, nem hiszem, hogy egy csikkje is volt). Aztan amikor egy indian no rizses zsakjaban szeretett volna kotoraszni, lependeritettek a buszrol.


Igazabol ugy az egesz nem volt ijeszto, mert nem ereztem a testi epsegunk veszelyben, inkabb csak sok egy napra - foleg a masodikra. Azota nem volt semmi hasonlo.

A laptopos lany egy picit felelotlen volt, de ket eve nalunk a Szepvolgyin egy motoros be is torte az ablakokat, ugy vitte el a laptopokat. Szerencsere mire mas hulyenek is eszebe jutott volna nepsportot csinalni ebbol, a legnagyobb igazsagszolgaltato magahoz szolitotta egy menekules kozbeni halibali-val.
A tobbi meg barmikor elofordulhat nalunk is ejszakai buszon.
Az igazsaghoz hozzatarttozik, hogy nem nagyon isznak az emberek, nincs is sok kocsma - unnepnap volt.

Egyebkent ez volt az egyetlen negativ elmenyem.


A noverei humorerzekukrol meg annyit, hogy masnap mentunk az autojukkal es veletlenul zsakutcaba keveredtunk. Tolattunk vissza, de a dugoba nem engedtek be. Erre az egyik: tedd ki a kezed, mert addig nem fognak beengedni. Bar tudod mit, mire kiteszed lelopjak a gyuruidet
...na ekkor fejeltuk le az uleseket :o)

Sziasztok

12 nap telt el, hogy elindultunk, es ilyenkor mar nehez blog irasnak nekikezdeni - foleg, mert meg sose csinaltam.
Kezdjem az elejen? Vagy irjam ami ma volt, es frissen van bennem? Esetleg egy erdekesseg gyujtemenyt, ami a fejemben gyulik nap-mint-nap es az otthon megszokottol leginkabb eltero dolgok potyognak bele (es hullanak ki idovel - a fene egye meg, lehet, hogy elozo eletemeben kiselefant voltam)

Itt mar kesore jar, epp most fordult at 23:00-ra az ora. Itt meg vasarnap van, otthon mar hetfo kora hajnal 5.
Ilyenkor alszik az otthoni facebook, bar epp most kivant valaki boldog szulinapot unokaocsemnek.


Az ilyen hosszu, tavoli ut elott, amikor mar kezd latszodni, hogy osszejon, de foleg amikor mar ki van fizetve a repjegy, kulonos, bizsergeto erzest erezni, egy pici felelemmel is vegyes izgatott kivancsisagot. De ezt pezsgest onnantol folyamatosan erezni.
Aztan jott az az erzes, hogy mindent meg tudunk-e addig oldani, mindenre gondoltunk-e.
Ez eleg nehezkesen ment, es kozben a Lufthansa ketszer modositotta a transzatlanti jarat idopontjat, ket nappal elotte hoztuk el a borondoket, es azt hittuk konnyu lesz talalni valakit, aki addig nalunk lakna az allatainkkal. Bar a macskankat nezve lehet, hogy  mar ertem. Szegeny, eleve ugy nez ki, mintha 3 allat lenne. Aztan kiszolgalta magat az egyik pintyunkkel. A masiknak vettunk egy masik part, mert azt olvastuk allatkinzas egyedul tartani, de a pinty gyasz idejerol nem tudtunk semmit, es szeretett feher Arankank szornyu zsarnokka lett az uj kis himmel, lehet, hogy tacskonak tartja. Koszonjuk Balazs neked az allatvedelmet.

Aztan meg kiderult, hogy januar vegeig el kellene hagyni az alberletet, ezt legalabb februar vegeig kitoltuk, es indulas elotti napon az autoradioban hallottam, hogy sztrajkol a Lufthansa, es nem indul a frakfurti,.. es innen mar nem is hallottam tovabb.
Volt ahol masfel naposnak (ez nekunk jo), volt ahol ket naposnak (ez nekunk nagyon nem jo) irtak a sztrajkot. Azt hittem nem fogunk tudni aludni, de elnyomott az alom, vagy inkabb a faradtsag. Hal istennek a masfel nap volt az igaz, igy indultunk
Ginat minden kapunal megmotoztak, annyi drotmerevites volt a melltartojaban. Sajnos ezt a feladatot nem engedtek at nekem.

A franfurti jarat nagyreszt aktataskasokkal volt tele, nem esemennyel. Illetve egy sikitva ordito gyerekkel.
A bogotai mindjart mas volt. Egy idosebb kolumbiai asszony tancolni tanitott egy - talan orosz - urget az egyik folyoson. Laptoprol szolt a salsanak valo, es miutan foldet ert a gep, es megtapsoltak a pilotakat, a dokkolasig vegigenekelte az utat.
Hiaba na, az a jo latin ver :o)

Kozben latom ebredezik a magyar net, jelennek meg a zold pottyok, piros szamok.
Legkozelebb vegre arrol irok, ami itt van.
Jo ebredest - jo ejt